Folytatódtak a Hárman a padon próbái Színházunkban.  
A Hárman a padon bemutatója október 13-án 19.30-kor látható a Szín-Mű-Hely-ben.

Októberben még a következő időpontokban láthatják nézőink az előadást:

október 13-án. szombaton 19.30 órakor, október16-án kedden 19.30 órakor,

október 20-án  szombaton 15.00 órakor és október  26-án pénteken 19.30 órakor.

Az előadás női szerepét alakító Gombos Judittal Kiss József beszélgetett.

Részlet a beszélgetésből:

Kiss József: Hogy telt a nyár?

Gombos Judit: Voltunk Ausztriában családilag, egy önálló házikóban laktunk 1500 méter magasan, szemben velünk a völgy és háromezer méteres, havas hegycsúcsok. Csodálatos volt. És elmentünk a Mátrába is.

Aztán forgattam egy Duna tévés tévéfilmben és egy TV2-es sorozatban is, amit Fazekas Csaba és Spáh Dávid rendeztek. Kiskosztümben játszottam 35 fokban, egy vonalas, undok tanfelügyelőnőt alakítottam. Jól sikerült.

 Kiss József: Mi lesz az első bemutatód ebben az évadban?

A Hárman a padon a Szín-Mű-Hely-ben, Mészáros Istvánnal és Karczag Ferivel . Most már megbékéltem azzal, hogy ebben a produkcióban egy idősebb asszonyt játszom. Én is harminchét évesen lettem anya. Ez a nő is óvónő volt, egész életében gyerekekkel foglalkozott, imádja a gyerekeket, viszont soha nem lett saját gyereke. Bennem is volt annak idején félsz, hogy lesz-e gyerekem. Édesanyámmal is sokat beszéltünk erről. Ő aztán igazi tigris-nagymama volt. Ebből az irányból közelítem a figurát, azzal nem foglalkozom, hogy mi az életkora. Ha az én jelen életkoromban még nem lenne gyerekem, akkor már nem is lehetne.

Aldo Nicolai
Hárman a padon
színmű
Fordította: Sz. Nagy Magda

Bocca Libero: Karczag Ferenc

Luigi Lapaglia: Mészáros István

Ambra: Gombos Judit

Díszlettervező: Ignácz György
Jelmeztervező: Labancz Mária
Segédrendező: Ignátz Éva

Rendező: Molnár László

 Aldo Nicolai darabjának hősei egyszerű nyugdíjasok, akiket eleinte semmi más nem köt össze, csak az öregedés nyűge és a magány.
Találkozásaik egy városi padon idővel azonban célt és értelmet adnak életüknek.
A nézők elé pedig pontos képet tárnak a társadalom perifériájára szorult idős emberek bölcsességéről, humoráról és szeretetéhségéről.