Kalocsai Zsuzsa, az operett egyik legkiválóbb primadonnája játssza Miki szerepét Hadar Galron Mikvéjében, a Szolnoki Szigligeti Színház új produkciójában. Vele beszélgettünk.
Kalocsai Zsuzsa: Három évvel ezelőtt láttam a Pesti Színházban, és emlékszem, nagyon szíven ütött. Kiemelkedő színházi élményem volt. Mindig emlékezni fogok rá. Álmomban sem gondoltam, hogy én ezt egyszer eljátszom. Úristen, ez egy őrült jó darab! És most, a nyáron, éppen egy erdőben sétáltam a kutyámmal, még szerencse, hogy volt térerő, amikor a Balázs Péter igazgató úr felhívott. Még végig sem tudta mondani, én már rávágtam, hogy igen! Ez egy igazán nagy lehetőség. Ebben a darabban minden szerep őrületesen jó. És a drámaisága ellenére nagyon szórakoztató. Az erkölcsi problémák felvetése mellett jókat lehet derülni. Az élet is ilyen: sokszor ki kell nevetnünk önmagunkat is, különben nehezen éljük túl.
Milyen a szerep?
Kalocsai Zsuzsa:Nem gondoltam volna, hogy a Miki szerepét kapom meg. Ez a legjobb szerep! Mindenkinél vannak poénok, de én vagyok az igazi kakukktojás ebben a darabban. Én kívülről érkezem ebbe a miliőbe. Van mozgásterem. Én vagyok az, aki a legkönnyedébben veszi ezt az egészet. Olyan igazságtalanságok történnek itt, hogy senki sem mehet el mellette szótlanul. Szembesülnek a nagy férfi elnyomással. Én csak egy vendég vagyok ebben a világban. Mégis közösséggé kovácsolódunk és megpróbálunk szembeszállni a világgal.
Merre lép tovább a te figurád?
Kalocsai Zsuzsa:Gondolkodnia kell. Igenis, ki kell állnia azok mellett, akiket bántalmaznak. Segítenie kell másokon. A világban egyre több az ilyen eset, a nőket védő jogvédő szervezeteknek egyre több a dolga. Ez a darab arról is szól, hogyan jön rá az ember arra, hol a helye, és hogy ki kell állnia a rászoruló emberek mellett. Az én figurám az, aki először kiáll Shira mellett. Nagyon szókimondó nő. Nem fogja vissza semmiféle konvenció. Mindenhová követte a szerelmét a világban, a vallásba is. Mindent beáldozott. De ha nem állnak ki mellette… Akkor nincs miről beszélni… Akkor inkább egyedül marad, mint egy olyan ember mellett, aki nem figyel rá.
Sok prózai darabban játszottál már?
Kalocsai Zsuzsa:Nem! Ez volt a vágyam! A főiskolán már játszottam Bernarda Alba házát. És most, egy fél éve gondoltam megint arra, milyen jó lenne prózát játszani. Lám, csak kérni kell, és a Jóisten ad. Minden álmom így teljesüljön.
De – jó szokásodhoz híven - itt is dalra fakadsz…
Kalocsai Zsuzsa:Igen. Két nagyon jó számot kell énekelnem benne. Két dörmögős, mély, dögös számot. Ebben a darabban az élet mélyére kell hatolni.